Part 6

Amint a sulinak vége lett, mentem, hogy megkeressem Daisuke-t... de sehol sem találtam Őt... Megkérdeztem az egyik osztálytársát, mire  Ő azt válaszolta, hogy elment, miután valami filmsztárnak kinéző pasival találkozott. Azonnal eszembe jutott a tegnap este...  Daisuke felforgatta az egész házat az igazolványa után, aztán amikor elaludt egy nevet emlegetett... Suoh... fogalmam sincs ki lehet ez a fazon... De amikor ezt a nevet mondta ki, olyan boldognak tűnt... összeszorult a szívem... Haza felé a suliból végig ezen gondolkodtam.. Szerencsére ma volt egy kis szabadidőm, mielőtt Ayaka-chan-ért kéne mennem. Amint hazaértem, a reggel otthagyott káosz fogadott... nincs mit tenni... a szabadidőmet pakolással kell töltenem...  Leraktam a táskám a szobámba az asztalomra, majd nekiláttam a takarításnak... minden szanaszét volt szórva a padlón.... amikor végeztem, gyorsan az órára néztem... Késében voltam... gyorsan felkaptam a mobilom és kulcsom és futni kezdtem. Amikor az óvoda elé értem Ayaka-chan már az utcát kémlelte. Amikor megpillantott engem, az arca felragyogott. Felém kezdett futni és a nyakamba ugrott.
 - Akira-kun! Hol voltál ilyen sokáig? - kérdezte durcásan.
 - Gome, Ayaka. A bátyád után takarítottam.
 - Tényleg, onii-chan megtalálta az igazolványát?
 - Nem tudom... reggel óta nem láttam.
Ekkor egy idősebb női hang közeledett felénk.
 - Akira-kun, ráérsz egy percre?
 - Oh, persze - raktam le az ölemből Ayaka-t, és az óvónő felé fordultam.
 - Ayaka-chan, gyere játssz egy kicsit a barátaiddal, míg én beszélek Akira-kun-nal, rendben?
 - Oké! - mondta nevetve és elfutott játszani.
 - Akira-kun, kérlek gyere velem - váltott komolyra az óvónő hangja.
Nem tudtam, hogy mégis miről lehet szó... Eddig semmi probléma nem olt Ayaka-val... de most úgy éreztem, hogy gond van...  Bekísért az irodájába, majd hellyel kínált. Leültem a hatalmas íróasztal előtti egyik székbe, Ő pedig az íróasztal másik felé foglalt helyet.
 - A mai feladat az volt, hogy rajzolják le a családjukat - kezdte az óvónő, majd a fiókból elővett egy rajzlapot - Ayaka rajza.. nos eléggé eltér a megszokott rajzoktól... - nyújtotta elém.
 - ugyan miért? - kérdeztem kíváncsian és elvettem a rajzot.
Amikor megláttam, már értettem mi zavarta az óvónőt... 3-an voltunk a rajzon... középen Ayaka, bal oldalt Daisuke, felé írva, hogy apu... a másik oldalon pedig én... az én nevem felett is állt egy egyszerű szó... mama... belegondoltam a helyzetbe és kitört belőlem a nevetés... Az óvónő értetlenül nézett rám, én pedig belegondoltam, hogy lehet, hogy Ayaka többet tud az érzéseimről, mint Daisuke vagy én magam...
 - Akira-kun... remélem ez a felállás nem érvényes a való életre, mert akkor...
 - Nyugodjon meg, Daisuke-val mi csupán barátok vagyunk... - egyelőre... tettem hozzá magamban, azzal elindultam Ayaka-chan-ért, hogy haza vigyem.

By: Akira-kun